Súlyos következmények: ezért kerüld a munkahelyi stresszt

munkahelyi stressz_budapest-portal
 

Súlyos következmények: ezért kerüld a munkahelyi stresszt

2030-ra az összes unióbeli és magyar munkavállaló 30 százalékát az idősödő, 55-64 éves munkavállalók teszik ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti - hangzott el az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) sajtótájékoztatóján, csütörtökön.

 

Az Európát érintő jelenlegi változások számos kihívást jelentenek nemcsak a munkavállalók, munkáltatók, de a társadalom számára is: a munkával töltött évek meghosszabbítása azzal járhat, hogy a munkavállalók hosszabb ideig vannak/lehetnek kitéve a munkahelyi veszélyekből fakadó kockázatoknak. Emellett az idősebb munkavállalók nemcsak nagyobb arányuk miatt igényelnek kiemelt figyelmet, hanem azért is, mert közülük többen szenvednek krónikus egészségügyi problémáktól.

 

Az idősödő munkavállalók munkában tartása egészségesebb és biztonságosabb munkahelyeket igényel, valamint a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását is szükségessé teszi. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakítása mellett pedig a szemléletváltáshoz a társadalom szintjén is szükséges foglalkozni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdésével.

 

Európában és hazánkban is folyamatosan növekedik az átlagéletkor és ehhez igazodva emelkedik a nyugdíjkorhatár is, aminek szabályozása nemzetközileg eltérő, az EU-s átlag 64,6 év.

 

Nem elég, hogy növeljük a nyugdíjkorhatárt, hanem tennünk is kell valamit azért, hogy a korhatárhoz közeledve a munkavállalók még aktívak tudjanak maradni - mondta el a sajtótájékoztatón Simon Attila István, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár.

 

Ki számít idősödő munkavállalónak?

Az OECD definíciója alapján, aki már belépett a munkába töltött évek második felébe de még nem érte el a nyugdíjkorhatárt 2030-ra az aktív korú teljes európai népességen belül,

a 25-39 éves korosztály 14,9 százalékkal csökken,

a 40-54 évesek körében 5,4 százalékkal csokken,

az 55-64 korcsoportban 16,2 százalékkal, vagyis 9,9 millió fővel bővül majd a foglalkoztatottak aránya. Vagyis 2030-ra az összes európai munkavállaló 30 százalékát az idősödő 55-64 éves munkavállalók teszik majd ki.

 

Egy mindannyiunkat érintő kihívásról van szó - tette hozzá, Nesztinger Péter az NGM Munkafelügyeleti Főosztályvezetője. Minden ember számára a munka terápiás hatással bír. Az aktív időskor előnyös a fizikai és mentális egészség megőrzése szempontjából, azonban 40-45 év felett csökken a munkaképességünk és 60-65 éves korban már a teljesítőképességünk átlagosan 30 százalékkal kisebb lehet.

 

A fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzése az egyik legfőbb cél, és a megelőzés fontosságának hangsúlyozása a munkával töltött évek során - hangsúlyozta Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont vezetője.

 

A betegségek előfordulása 65 éves kor felett:

Magas vérnyomás (50 - 52 százalék)

Szív- érrendszeri betegségek (11-8 százalék)

Agyi-érrendszeri betegség (12-8 százalék)

Rosszindulatú daganatok ( nagyobb, mint 50 százalék)

Cukorbetegség (14 százalék).

 

A halálozás (moralitás) fő okai: a vérkeringési (45 - 55 százalék), daganatos (29 - 23 százalék) betegségek. Minden 3.-4. magyar ember rákban hal meg ennek minimum 10 százaléka foglalkozási - mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, nyugalmazott közigazgatási főtanácsadó.

 

A kor csak az egyik szempontja a munkaerő sokszínűségének. A munkahelyen szükséges, a korral kapcsolatos intézkedések, a munkának az egyéni képességekhez, készségekhez és az egészségi állapothoz való igazítása kormenedzsmentnek tekinthető.

 

Az idősödő és idős munkavállalók foglalkoztatásának speciális feltételei a munkateljesítmény és egészségi állapot változásai miatt szükség van:

-          biztonságosabb és egészségesebb munkahelyi környezet kialakítására

-          a munkateher csökkentésére, munkaszervezési intézkedések bevezetésére és a munka adaptálására, ergonómiai és munkapszichológiai elvek alkalmazására

-          egészség-megőrzési, egészségfejlesztési, munkahelyi jól-léti intézkedésekre, továbbfoglalkoztatás megvalósítására, a nyugdíjazás fokozatos előkészítésére

-           és szociális, gazdasági, politikai támogatásra

 

Forrás: penzcentrum.hu

Teteje